Fáj a kutyámnak a lába

Fáj a kutyámnak a lába,
Megütötte a szalmába.
Ördög vigye a szalmáját,
Mért bántotta kutyám lábát?

Fáj a kutyámnak a hasa,
megütötte török basa.
Ördög vigye török basát,
Mért bántotta kutyám hasát?

Fáj a kutyámnak a füle
Megcsípte a fülemüle
Ördög vigye fülemülét
Mért bántotta kutyám fülét?

Fáj a kutyámnak a farka,
odacsípte ajtóm sarka.
Ördög vigye ajtóm sarkát,
Mért bántotta kutyám farkát?

A macskának négy a lába

A macskának négy a lába,
Ötödik a farkincája.
De-re, de-de,
De-re, de-de,
De-re, de-de, dede-dede.

Azon megyünk Móduvába,
Moduvának országába,
De-re, de-de,
De-re, de-de,
De-re, de-de, dede-dede.

Garai Gábor: Táncdal

Citera pengi: körbe, járjad,
Katica, Böske, szedd a lábad!
Lobog a rózsa, rezeda bokra,
tavaszi lázban rezeg a szoknya.

Farsang három napjába

Farsang három napjába,
Nem vittél el a táncba.
Ha nem vittél a táncba,
Nem öntesz meg Húsvétra.

Elmúlt farsang, itt hagyott,
A lányoknak bút hagyott.
De énnékem nem hagyott,
Mert én most is víg vagyok.

Elmúlt a tél, jön a nyár,
A kisasszony mibe jár.
Laput szakajt, abba jár,
Jaj, de kékbe, zöldbe jár.

Elmúlt a nyár, jön a tél,
A kisasszony mivel él.
Tormát reszel, azzal él,
Jaj, de keservessen él.

Aludj baba

Aludj baba, aludjál, nyuszika is alszik,
Este van a faluban, esti harang hallszik.

Énekszó és mézeskalács december 21-én

Nagy a hó igazán,
fut a sí meg a szán.
Hej, hó, lecsúszik
a Jani meg a Ferkó.

"Ma három angyal ringat el...."

A VIII. kerületi Kesztyűgyár Közösségi Házban együtt készültünk az ünnepre, énekszóval, játékkal...és mézeskaláccsal:)

Eljöttünk messziről

Fehér karácsony

Hull a hó is...

Kis karácsony, nagy karácsony

Kis karácsony, nagy karácsony,
Kisült-e már a kalácsom?
Ha kisült már, ide véle,
Hadd egyem meg melegébe.

Kis fenyőfa, nagy fenyőfa,
Kisült-e már a malacka?
Ha kisült már, ide véle,
Hadd egyem meg melegébe.

Jaj, de szép a karácsonyfa
Ragyog rajta a sok gyertya.
Itt egy szép könyv, ott egy labda.
Jaj de szép a karácsonyfa!

Kis karácsony, nagy karácsony,
Van-e kolbász a padláson?
Ha nincs a kolbász a padláson,
Nem ér semmit a karácsony.

Kezem, lábam, jaj, de fázik,
Csizmám sarkán jég szikrázik.
Ha szikrázik, hadd szikrázzon,
Azért van ma szép karácsony!

Béke szálljon minden házra,
Kis családra, nagy családra!
Karácsonyfa fenyőága,
Hintsél békét a világra!

Ó, gyönyörű szép...

Ó, gyönyörű szép titokzatos éj,
ég-szemű gyermek, csöpp rózsalevél,
kisdedként az édes Úr,
jászolában megsimul,
szent karácsony éjjel.

Ó, fogyhatatlan, csodálatos ér,
Hópehely ostya, csöpp búzakenyér,
benne, lásd, az édes Úr
téged szomjaz, rád borul-
egy világgal ér fel.

Ma három angyal ringat

Ma három angyal ringat el, ringat el, ringat el,
Ma három angyal ringat el, ha este elfog az álom.

Az egyik angyal énekel, énekel, énekel,
Az egyik angyal énekel, ha este elfog az álom.

A másik angyal átölel, átölel, átölel,
A másik angyal átölel, ha este elfog az álom.

A harmadik most szárnyra kel, szárnyra kel, szárnyra kel,
És szárnyalunk az égbe fel, ha este elfog az álom.

Karácsonynak éjszakáján

Karácsonynak éjszakáján,
Jézus születése napján,
örüljetek, örvendjetek,
A kis Jézus megszületett.

Kirje, kirje, kisdedecske,
Betlehemi hercegecske,
Ki miértünk sok jót tettél,
A pokoltól megmentettél.

A kis Jézus arany alma,
boldogságos szűz az anyja,
Két kezével ápolgatja,
Lábaival ringatgatja.

Jézus ágyán nincsen paplan,
Jaj, de fázik az ártatlan!
Hogy is lenne bundácskája,
Elveszett a báránykája.

Betlehem kis falucskában

Betlehem kis falucskában
Karácsonykor éjféltájban
Fiú Isten ember lett,
Mint kisgyermek született.

Őt nevezték Jézuskának,
Édesanyját Máriának,
Ki pólyába takarta,
Befektette jászolba.

Az angyalok fenn az égben,
Mennyei nagy fényességben,
Zengették az éneket,
Dicsőség az Istennek.

Kicsi lovam

Kicsi lovam térdig megyen a sárba
S a gazdája iszik a korcsomába.
Kicsi lovam térdig megyen a sárba,
S a gazdája iszik a korcsomába.

S addig iszik míg a foga kiázik,
Fog helyibe szelíd bokor virágzik.
S addig iszik míg a foga kiázik,
Fog helyibe szelíd bokor virágzik.

Kicsi lovam jobb az árpa, mint a zab,
S rózsám szíve jobban örül, ha mást kap.
Kicsi lovam jobb az árpa, mint a zab,
S rózsám szíve jobban örül, ha mást kap.

Pletyka

Trécselnek hárman a sarkon,
Pannika, Sárika, Tekla.
Csácsognak szüntelenül, míg
Nyelvükön izzik a pletyka.

Orosz bölcsődal

Dú-dú-dú
Tente gyöngyöm, aludjál
Hóbundában alszik a táj
Dú-dú-dú
Tente gyöngyöm, aludjál
Álmos lett a kis nyuszi már
Dú-dú-dú
Tente gyöngyöm, aludjál
Azt álmodja a tél: jön a nyár
Dú-dú-dú

Októbernek, októbernek elsején

Októbernek, októbernek elsején

Nem süt a nap Csíkkarcfalva mezején

Elbúcsúzom a madártól, s az ágtól

S azután a csíkkarcfalvi lányoktól.

Ha elmégy es én es neked kévánom

Még az út es piros rózsává váljon,

Még a fű es édes almát teremjen,

A te szíved ingem el ne felejtsen.

Csíkkarcfalva, te itt maradsz örökre,

Csak még egyszer kimehessek belőle.

Adjon Isten jót a magyar hazának,

S az oláh es kérjen ha kell ,magának.

Este vagyon, szürkül bé

/:este vagyon, szürkül bé, tűzhelyeket seperd bé:/
/:mert nem tudod, ki jön bé, mert nem tudod ki jön bé:/

/:Ki az este béjött volt, kilenc almát hozott volt:/
/:Mind a kilenc piros volt, s a legény es egy jó volt:/

/:Ki az este béjött volt, kilenc almát hozott volt:/
/:Mind a kilenc rohadt volt, s a legény es egy rossz volt:/

/:Zurgó dió, mogyoró, az a leányoknak jó:/
/:Kert tetején döglött ló, az a legényeknek jó:/

/:Túl a vízen kicsi ház, benne leány mit csinálsz?:/
/:Csinosítom magamat, várom a galambomat:/

/:Aki reám haragszik, egyen szilvát tavaszig:/

/:Tavasz után egeret, míg a szeme kimered:/

Sulla-lulla

Sulla-lulla, sulla-lulla

Sulla-lulla leja.

Feslő bimbó, alvó kislány

Ringó bölcső mélyén.

Kislány, nagylány,

tíz év, húsz év,

Hintó jön már érted.

Kertben lebeg az almaág

Kertben lebeg az almaág
Az égen csillagfény süt le rád.
Álomba ringat énekem,
Hunyd le a szemedet gyermekem!
Szép, jó éjszakát.

Tenger viharát védi gát,
Dallammá megtöri vad szavát.
Álomba ringat énekem,
Hunyd le a szemedet gyermekem!
Szép, jó éjszakát!

Sokat arattam a nyáron

Sokat arattam a nyáron,
Keveset aludtam ágyon.
Hol erdőben, hol mezőben,
Hol a tarló közepében.

Az acsai nádas berek
Ejnye, de sok búzát termett,
Kitermette a téli adósságom,
Vígan élem a világom.

Búza, búza, búzavirág,
Rólam beszél egész világ,
Egész világ mindig rólam beszél,
De azt mind elfújja a szél.

Éva szívem, Éva

Éva, szívem, Éva,
most érik a szilva,
Terítve az alja,
felszedjük hajnalra.

Sütött ángyom rétest,
nem adott belőle,
Kivitte a kertbe
rózsás keszkenőbe.

Míg uram a kútra járt

míg uram a kútra járt
míg uram a kútra járt
addig galambom béjárt
addig galambom béjárt

édes uram be jó kend
be jó vizet hozott kend
hozzon ilyent máccor es
megcsókolom száccor es

téged asszony kérdezlek
téged asszony kérdezlek
ezt az ágyat mi lelte
hogy hogy el van gyötörve

macska fogott egeret
macska fogott egeret
játszott véle eleget
játszott véle eleget

a vén bolond azt tudja
hogy a féreg elhúzta
a vén bolond azt tudja
hogy a féreg elhúzta

Édesanyám rózsafája

Édesanyám rózsafája
engem nyílott utoljára.
Bár soha se nyílott volna, nyílott volna,
maradtam volna bimbóba ha-te-ha.

Édesanyám mondta nékem,
minek a szerető nékem,
de én arra nem hajlottam, nem hajlottam,
titkon szeretőt tartottam, hateha.

Én vagyok az aki nem jó,
felleg ajtó nyitogató.
Nyitogatom a felleget, a felleget,
sírok alatta eleget ha-te-ha.

Édesanyám sok szép szava,
kit tartottam, kit meg soha,
Megfogadnám, de már késő, de már késő,
hull a könnyem, mint az eső, hateha.

Két szál pünkösd rózsa

Két szál pünkösd rózsa, kihajlott az útra
El akart hervadni nincs ki leszakítsa.

Nem ám az a rózsa ki a kertben nyílik,
hanem az a rózsa ki egymást szereti.

Nem szeretlek másért két piros orcádért
szemed járásáért, szád mosolygásáért.

Zöld az erdő, zöld a petrezselyem

zöld az erdő zöld a petrezselyem
benned rózsám meghűlt a szerelem
nem csak meghűlt meg es fagyosodott
víg szívemre búbánatot hozott

falu végén van egy házikócska
abban van egy rengő bölcsőcske
a lábával rengetgeti vala
s a szájával fújdogolja vala

aludjál aludjál istennek báránya
mert most jöttél  széles ez világra
pokol kapujában felnőtt egy nagy nyárfa
minden ága-boga egy cigány purdécska